Jelenések

Keresés

Ugrás a tartalomhoz

Garabandal

JELENÉSEK ÉS ÜZENETEK > jelenések

1961. Garabandal (Spanyolország)
/Dr. Molnár Gyula szerpap, mariológus/


Garabandal az Úr Jézus láthatatlan, de az egész földre kiterjedő második eljövetelének: a szívekben, a világon élő minden ember szívében való egyidejű, rövid megjelenésének világos, félre nem magyarázható csodálatos forgatókönyve. Az emberiség a figyelmeztetés, az ezt igazoló, hitelesítő nagy csoda és az elkerülhetetlennek látszó büntetés előtt áll - 2002-ben!

A mennyei és a földi kultúra átölelésében és képviseletében 1961-ben, negyven esztendővel ezelőtt Mária, mint a Kármelhegyi Boldogasszony a karmeliták barna öltözetében megjelenik a négyszáz esztendő óta minden este rózsafűzért imádkozó piciny spanyol hegyi faluban. Mint Fatimában, itt is angyal, maga Szent Mihály főangyal készíti elő a gyermekeket a Szűzanyával való rendkívüli földi találkozásra.

A Pireneusok észak-spanyolországi hegyei között meghúzódó piciny, Garabandal nevű falu számos egyéni és csoportos dunavölgyi zarándoklat óta nem ismeretlen a magyar hívek körében sem. A mintegy hetven házból álló település a santanderi egyházmegyéhez tartozik. Ódon kőtemploma a cosioi plébánia fióktemploma. A sziklás, csaknem terméketlen hegyoldalak igen szerény megélhetést biztosítanak a helybélieknek. Életük egyhangúságát a vasárnapi szentmise és a mindennapi rózsafüzér-imádság lelkesíti meg, melyre évszázadok óta összegyűl templomában a falu lakossága. A feljegyzések szerint Garabandal az egyházmegye legbuzgóbb települése évszázadok óta. Ezt Don Valentin Marichalar (ejtsd: Maricsálár) cosioi plébános személyes beszélgetéseink során - még a 80-as években - megerősítette. Ez az egyszerű, józan kedves lelkipásztor a jelenés kezdetétől haláláig tanúságot tett a Mária-jelenés mellett!

Garabandal történetében 1961. június 18. fordulópontot jelent. Ezen a napon este fél kilenc tájban négy helybeli leánygyermek - Conchita (Maria Concepción - ejtsd: Koncsita) Gonzalez, Loli (Maria Dolores) Mazon, Jacinta (ejtsd: Hacsinta) Gonzalez és Mari (Maria) Cruz, egyikük sem idősebb 12 évesnél - játszadozik egy almafa közelében, amikor mennydörgésszerű zajra lesznek figyelmesek, s ezt követően fénybe öltözött ifjút pillantanak meg. A látomástól lenyűgözve álló gyermekek ajkát csupán jajszó hagyja el, s az ifjú (Szent Mihály) anélkül, hogy megszólalt volna, eltűnt. Az angyallal július 2-ig kilenc alkalommal találkoznak, de csak kétszer szól hozzájuk, s mindkét esetben a Szent Szűz július 2-án elkövetkező jelenéséről tájékoztat.

A garabandali eseményeknek is hosszú a története, és sokban hasonlít más jelenések történetéhez. A jelenést itt is mennydörgésszerű zaj és egy előkelő, felsőbbséget hordozó fiatal angyal vezeti be. A látnok-gyermekeket ugyanúgy próbára tették Garabandalban is, mint Fatimában. A jelenések színhelyén a zarándoktömeg itt is napról napra növekszik. Az események láthatóan lázba hozzák Garabandal egész környékét, rövid idő alatt Madridot, Barcelonát, Bilbaot és e nagyvárosok sajtóján keresztül Spanyolországot és Nyugat-európát, képes magazinjának meghökkentő színes képein.

A garabandali jelenés kezdetén naplót írt az események főszereplője. - Conchita Gonzaleznek ez a spanyol nyelven írt könyve magyar fordításban a kommunizmus alatt kilenc titkos kiadást ért el. A felszabadulás után adta ki a könyv fordítója és szerkesztője a 10. kiadást. - Conchita 2000. tavaszán Garabandalban volt Szerafin, egyetlen még élő testvére betegágyánál, majd temetésén. A bensőséges családi végtisztesség után visszautazott ismét családjához Amerikába

Új jelenség, hogy a Garabandal-i gyermekek a jelenés előtt a lelkükben háromszor kaptak ún. "hívó jelzést". Az első és második között másfél-két óra telik el, a második és harmadik között félóra, a harmadik hívás után pedig percek múlva megkezdődik a jelenés. Bárhol voltak a látnokok, s ha egymástól elválasztották is őket, a hívó jelet valamennyien egy időben kapják. Ezt a bensőleg érzékelhető sürgető hívást Jacinta így próbálta megmagyarázni: az első annyit jelent, hogy gyere, a második: fuss, a harmadik: fuss, fuss, fuss!

Az is új dolog a garabandali eseményekben, hogy a látnokok az elragadtatás alatt álltak, vagy mozogtak, sőt játszottak is (a leányok szerint gyakran a kis Jézussal). Elragadtatásban történő futásról is tudomásunk van. A videokameráknak hatalmas szerepük volt az egyes jelenések megörökítésében és későbbi elemzésében. A látnokok szerint a Szent Szűz megáldotta, sőt meg is csókolta a feléje nyújtott kegytárgyakat, de előbb kivétette közülük azokat, amelyek nem hordozhattak áldást (pl. az érvénytelen házasságban élő asszony jegygyűrűje stb.) A misztikus irodalom Conchitának kb. hatvan, az angyal által kiszolgáltatott áldozásáról tud. Egy alkalommal Conchita kérésére a szentáldozás időpontját a Szent Szűz előre bejelentette, s az eseményt filmezték és fényképezték. A jelenlévők csupán a nagyméretű Szent Ostyát láthatták, ami váratlanul feltűnik Conchita áldozásra kinyújtott nyelvén az éjszakában. Az angyal-végezte, dátumszerűleg rögzített szentáldozás után hozzávetőlegesen egy percig volt látható és fényképezhető az Oltáriszentség. Éjfélt mutat az óra. Conchita térdre borulva fogadja az Oltáriszentséget.

A Szent Szűz jelenései 1961. július 2. és 1965. november 13. között történtek rendszertelen időpontokban. A jelenés asszonya két üzenetet adott az emberiségnek.

Az elsőben (1961. október 19-én) a bűnbánatra, a hitre, az Oltáriszentség tiszteletére, a szívbeli, erkölcsi megjavulásra, az isteni és felebaráti szeretetre való felhívás hangzik el. A garabandali jelenéssorozat mindenekelőtt Oltáriszentség-központú. A Szűzanya szembesíti a hivőket az Eucharisztiában önmagát nekünk adó Úr Jézus Krisztussal. Mária felpanaszolja, hogy életünkben mind kevésbé veszünk tudomást Szent Fiáról.
A magyar beszámolók kínosan kerülik a Szűzanya üzenetének legkeményebb hangú második üzenetét, hogy "számos bíboros, püspök és pap jár a kárhozat útján, s ragadják magukkal a lelkeket!"

A II. Vatikáni Zsinat idejével szinte párhuzamos volt a Kármelhegyi Boldogasszony pireneusi 2000-es nagyságrendű jelenés-sorozata. A legméltóságosabb Oltáriszentség imádását kéri Mária. A Szűzanya számos alkalommal a látnokokkal együtt borult le Szent Fia előtt a garabandali filiális templom oltár lépcsőjénél.
1976-tól a kommunizmus felszámolásáig a garabandali Mária-jelenésekről szóló, részben diavetítéses, részben 8 mm-es kisfilmes előadások országszerte zavartalanul folytak.
Az 1976-os esztendő a magyarországi Garabandal ismertetés és természetfeletti propaganda szempontjából perdöntő esemény mérföldköve. Ebben az esztendőben a budapesti Európa könyvkiadó gondozásában megjelent Piers Read (ejtsd: Ríd) dokumentum regénye "Életben maradtak" címen.
Ennek az izgalmas könyvnek történeti háttere a következő: Az esemény az Andok kietlen hómezején pereg négyezer méternél magasabban. 1972 októberében az Uruguayi Öregfiúk rögbicsapata bérelt repülőgépen ötfőnyi személyzettel és közel 50 fős szurkolótáborral útnak indul Chilébe, hogy néhány meccsen megmérkőzzék az ottani öregdiákok csapatával. A rossz látási viszonyok miatt a gép az Andok egyik csúcsába ütközött, szárnya, farka letörött: a roncs pedig lefelé száguldott a havas lejtőn, majd hatalmas zökkenéssel megfeneklett a hómezőn. A pilóta, a személyzet és számos utas halálos áldozata lett a légi katasztrófának. Néhányan súlyosan megsérültek az életbe maradtak közül. Akik elvéreztek, vagy gyógyszer és élelem híján meghaltak - megfagytak a hótemetőben. Élelmük mindössze ennyi maradt: néhány tábla csokoládé, a kirándulásra vitt szendvics, üdítőital, valamint gyufa, öngyújtó, cigaretta, néhány tubus fogpaszta, szájvíz, szesz és szappan.
A vízellátást a déli napsütésben megolvasztott hó biztosította.
A hómezőben az expedíciók nem találták meg sem az élőket, sem a holtakat, mert mindent betakart a hó. 70 napi szörnyű szenvedés ellenére 16 sportember megmenekült. A légi katasztrófa nő-áldozatai közül senki sem maradt meg.
Montevideoban 1973. október 30-án az életben maradt 16 rögbi-játékos drámai beszámolójával megjelent az öt kontinens könyvpiacának, rádió és televíziós csatornájának XX. századi legszenzációsabb híranyaga.
Az "Életben maradtak" vallomásukat így indokolják meg: "Azért határoztuk el e könyv megjelentetését és az igazság feltárását, mert a Kordillerákban történtekről számos mende-monda kering. Szenvedéseink és szolidaritásunk e történetét halott barátainknak és szüleinknek ajánljuk, akik szeretettel és megértéssel fogadtak minket, amikor erre a legnagyobb szükségünk volt."
A Fairchild típusú szerencsétlenül járt repülőgép életben maradottjai és a Szűzanya spanyol pireneusbeli 4 esztendős jelenése hogyan szövődik egymásba? A spanyol nyelvű több, mint 2000-szer ismétlődő jelenés elsősorban a közel 200 milliós spanyol világot érintette. Az életben maradt, hótengerbe temetett társaság minden áldott nap az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges szentolvasót könyörögte el reggel, délben és délután. És a szülők, hozzátartozók és barátok is ugyanezt a Garabandal-ban megjelent Kármelhegyi Boldogasszonyt ostromolták.
Természetesen nem ez a spirituális indok motiválta a pogány ateista könyvkiadót, hanem a puszta szenzáció, hogy a megfagyottak holttesteit fogyasztották és testvéreik fagyasztott húsa mentette meg őket. - Az egymást követő szakadatlan expedíciók sikerét kizárta az a körülmény, hogy a repülőgép teteje fehérre volt festve.
A garabandali Conchita spanyol nyelven írt gyermeknaplójának szamizdat magyar nyelvű kiadója és ennek a mariológiai élet-tanulmánynak szerzője minden előadását ezzel a budapesti kommunista kiadónál megjelent siker-könyvvel vezette be. Az első kiadás 3000 példánya 3 nap alatt fogyott el, a második kiadás 1977-es reprintje 5000 példányban egy hét alatt tűnt el a könyvesboltokból.
Voltak vidéki plébániák, ahol szószékről egy felolvasó ismertette, mint a Szűzanya üzenetét, hogy nincs reménytelen helyzet a mindenható Isten számára.

Súlyos mulasztás lenne, ha nem örökítenénk meg azokat az el-nem-feledhető élményeket, hogy az állami üzemek könyvtárosainál hetekkel, hónapokkal korábban vették előjegyzésbe az olvasókat. Egymást követték a garabandali szentolvasós mennyei segítségről szóló beszélgetések. Ehhez természetesen - sajnos - nem tudjuk élővé tenni az egykori ellenzéki politikai légkört. Nem egyszer rongyosra olvasták az Életben maradtakat. Az olvasással úgy éreztük, hogy Garabandal barátai lettünk, az imádság erejébe vetett hit apostolai. Garabandal által a legnehezebb évtizedekben élővé vált a túlvilág.

FORRÁS: Dr. Molnár Gyula - Mária a történelemben. Kiadja a küküllői esperesi kerület Transsylvánia. 2002.
E-könyv: http://mek.niif.hu/03600/03635/03635.htm




Vissza a tartalomhoz | Vissza a Fő menübe