Jelenések

Keresés

Ugrás a tartalomhoz

mariagyud

JELENÉSEK ÉS ÜZENETEK > jelenések

A máriagyűdi kegyhely története



Máriagyűdön vezetett keresztül egykor az Eszéket Péccsel összekötő római út. A hegy alatti forrásnál állt az Istenanya szobra, melyet az itt élő keresztények állítottak. A honfoglaláskor Etel vezér Eudu nevű fia azt a helyet, ahonnan e vidék meghódítását irányította, saját nevéről nevezte el. (Anonymustól tudjuk ezt) A latinos név a Gyödő, vagy Jödő nevet takarja, innen a ma használatos magyar Gyűd és a német, horvát Jud elnevezés.





A pécsváradi bencések 1006-ban kápolnát építettek a szobor fölé. 1148-ban II. Géza király, a görög császár elleni hadjárata során, itt kért segítséget a Szűzanyától, s ő nagyobbította meg az előzőleg megépített kápolnát.

Az 1526-os mohácsi vész után, a török a templomot nem rombolta le, a gazdátlan épületet először a szerbek, majd a reformátusok használták. A kegyhely sértetlenül átvészelte a török időket, a Mária-szobor azonban eltűnt. Ebben az időben csodás események történtek Máriagyűdön. A korabeli feljegyzések szerint Szűz Mária 1687-ben jelent meg fényözönben az akkor még apró templom ablakában egy Tamás nevű katolikus gazdának, abban az időben, amikor a templom a kálvinisták kezén volt. Ezután újra Mátyás siklósi ispánnak jelent meg, de a vele lévő Huppi János kálvinista gazda azonban nem látta, csak miután Mátyás azért imádkozott, hogy ő is láthassa. A Szűzanya azt kérte, hogy újra a katolikusoké legyen a templom. Ezután történt, hogy Kraljevics Tamás ferences gvárdián személyesen a szigetvári Vecchi gróf generálishoz fordult, aki megparancsolta, hogy a templomot adják vissza a katolikusoknak.



A kegytemplomtól keletre van a Szentkút, amelynek vizét egykor a híres gyűdi korsókban vitték haza a zarándokok.




A kegyhelyhez kötődnek Mária következő népnyelvi nevei: Harsányhegy fehér asszonya, Forrásközi Boldogasszony.

Az 1703-1711-es Rákóczi szabadságharc alatt, miközben újra csodás jelenések történtek, a kegyszobrot a veszedelmek elől először Siklósra, majd Eszékre menekítették. E kegyszobor jelenleg is az eszéki ferences templomban látható. 1713-ban Nesselrod Ferenc pécsi püspök új szobrot adományozott a kegyhelynek, ez áll jelenleg is a főoltár trónusán.
A hívek adományaiból és a Batthyány család támogatásával 1739 és 42 között megnagyobbították a templomot és felépítik a rendházat. Folytatódnak a csodás gyógyulások, melyekről 1723 és 1799 között 302 esetet jegyeztek fel a zárda évkönyveiben. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Pius pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította.
A nyári zarándoklatok sokasága miatt a templom kicsinek bizonyult, ezért 1937-38-ban megépítették a templom melletti szabadtéri oltárt. 1950 szomorú esztendő a magyarországi egyházak számára. Államosították az iskolákat, feloszlatták a szerzetesrendeket és június 10-én Máriagyűdről is távozniuk kellett a ferenceseknek. A kegyhely gondozását egyházmegyés papok vették át.



Minden Mária-napon illetve jelesebb egyházi ünnepekkor búcsút tartanak itt, vagyis 25-27 alkalommal évente. Ilyenkor a templom és környéke megtelik emberekkel, az utóbbi években a látogatók számát mintegy ötszázezerre becsülik
2008. június 24-én fogadta el XVI. Benedek pápa a máriagyűdi kegytemplom basilica minor rangra emelését. Juliusz Janusz apostoli nuncius szeptember 14-én ünnepi szentmise keretében hirdette ki az új címet Máriagyűdön.


A Máriagyűdi zarándoknapok 2009-ben:

Február 1. Gyertyaszentelő Boldogasszony búcsú
Március 22. Gyümölcsoltó Boldogasszony búcsú
Április 26. Házasok búcsúja
Május 3. Édesanyák búcsúja - Urunk mennybemenetele búcsú
Május 10. Sérült gyermekek és felnőttek zarándoklata
Május 24. Urunk mennybemenetele búcsú
Május 31. PÜNKÖSDI FŐBÚCSÚ - a cigányok részvételével
Június 7. SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA - HORVÁTOK BÚCSÚJA
Június 28. Péter és Pál búcsú
Július 3-5. SARLÓS BOLDOGASSZONY - IFJÚSÁGI BÚCSÚ
Július 12. Gyermekek búcsúja
Július 19. Kármelhegyi Boldogasszony búcsú
Július 26. Szent Anna és Joachim (nagyszülők búcsúja)
Augusztus 9. Havas Boldogasszony búcsú
Augusztus 16. NAGYBOLDOGASSZONY FŐBÚCSÚ
Augusztus 20. Szent István búcsú
Augusztus 23. Szűz Mária, Világ Királynője búcsú
Szeptember 6. Szenvedélybetegek zarándoklata
Szeptember 13. KISBOLDOGASSZONY FŐBÚCSÚ-NÉMETEK BÚCSÚJA
Szeptember 20. Idősek, betegek, özvegyek búcsúja
Október 4. Őrangyalok búcsúja
Október 11. Magyarok Nagyasszonya búcsú
November 29. a Kegytemplom felszentelésének évfordulója
December 6. Szeplőtelen fogantatás búcsú
______________________________________________________________________________________________________________

Szentmisék rendje:


Miserend a 2009. évben: vasárnap 8-kor és 10-kor, hétköznap: márc. 28-ig 17 órakor; márc. 30-tól szept. 26-ig 19 órakor; szept. 28-tól 17 órakor. .


Kérjük, hogy a szervezett csoportban érkező zarándokok előre jelentkezzenek be a Plébánián.










Forrás: Magyar Kurír


Vissza a tartalomhoz | Vissza a Fő menübe