Jelenések

Keresés

Ugrás a tartalomhoz

mariapocs

JELENÉSEK ÉS ÜZENETEK > jelenések

1696. Máriapócs (Magyarország)



Máriapócs őrzi a Szűzanya könnyeit a Nyírség homokbuckáin. A Nyíregyháza-Nyírbátor vasútvonal mentén egyszerű kis állomás. Amennyire Csíksomlyó Erdély és a Keleti Kárpátok vidéke kultúráinak találkozásában idestova fél évezrede élő Mária-szentély, annyira elevenen élteti a pócsi könnyező Szűzanya a görög katolikus magyarság és az egész tiszántúli vidék keresztény embereinek magyarságát és katolikus hitéletét.
1696 november első vasárnapján Pap István 1675-ben festett Mária-képe a szentmise átváltoztatási liturgiájának éneklése közben könnyezni kezd.



Magyarország öt földrajzi pontján volt könnyezés 1670. és 1717. között, amikor majdnem kétszázados szünet után 1905. december 3-19. között ismét sír a drága Istenszülő Máriapócson.

Mária jelenéseinek könnyezésében kivétel nélkül az országok, a népek, a kis népességek könnyhullatást előidéző sötét oldalait kell bemutatnunk. Nem a napfényt, hanem az árnyékot. Az egyházszakadás, a törökiga, a protestantizmus külső és belső eseményei nemcsak vályog- és fatemplomaink tömeges pusztulását, a romba dőlt plébániákat és iskolákat mutatják, a II. János Pál egyházfősége számára is érthetetlen és nehezen magyarázható inkvizíciót, gályarabságot, a kurucok által megsarcolt templomokat, a vallási liberalizmus által szétvert szerzetek felszámolását, a vallásellenes felvilágosodást, amely a mindent kritizáló racionalizmus hitetlenségéhez vezet. A magyar trónon nem lángelméjű uralkodók ültek (III. Ferdinánd 1637-1657 és I. Lipót 1657-1705), akkor még a racionalizmustól (észelvűségtől), az indifferentizmustól (közömbösségtől) nem fertőzött uralkodók. A gyermekeiért feltétel nélkül aggódó, őket szerető Édesanyánk XVII-XVIII. századi könnyeinek magyarázatát ebben az ősi hitet semlegesítő, hibás gondolatok, hibás tettek nem vigasztaló háttérében kell keresnünk.
(1999-ben a Dr. Bourdeaux Ottó jezsuita plébános vezetése alatt álló Szombathely-Herény-i Szent György plébánián adták ki a "Vért könnyezve esengek hozzátok, térjetek meg" III. kötetét. A délkoreai eucharisztikus csodák sorozatában kiemelkedő hiteles beszámoló részletes áttekintést ad a magyarországi Mária-könnyezésekről, így Máriapócsról is. (I.m. IV. fejezet 100-122 . lap) - A három kötet még kapható Dr. Molnár Gyula szerkesztő budapesti otthonában (1121. Mese u. 4.)



1715. Máriapócs

A máriapócsi szent Szűz másodszor könnyezik.
Ekkor az uralkodói önkénnyel Bécsbe vitt eredeti képről készített másolat könnyezett. Mária nem a képnek, hanem a helynek adja a kiváltságot. Gróf Erdődi Gábor Antal, egri püspök így örökíti meg és az élő Isten nevében így hitelesíti ezt a természetfeletti könnyezést: " A pócsi kép újabb sírása a megejtett vizsgálat rendje szerint valóban úgy levő igaznak, és természetfelettinek találtatott és általam, mint kormányfő által megerősíttetett... "./ Vért könnyezve esengek hozzátok. I.m. 114. lap.)

Mária Édesanyánk könnyei az isteni
Gondviselés tükrében.
Bűneink sebeiből csak Szent Anyánk
könnyeivel nőnek erényeink.
A könnyben minden emberi pillanat
fájdalom és az újjászületés ujjongása.

Feltehetünk néhány kérdést:
a. Mi megy végbe az Égen és a Földön, amikor Mária értünk és miattunk könnyezik? Csak a jelenéseket összefoglaló üzenetek fényében lehet hozzászólni a könnyezés istenanyai titkához?
b. Miért csak a szakavatatlan és naiv festészeti és a giccses nyugati szobrászati "alkotások", olcsó ikonok kereskedői üzleti forgalmában beszerezhető vásári darabjain jelenik meg a máriás könnyek és vércseppek csodája, de a művészet olyan csodás alkotásaiban, mint pl. Michelangelo "Piétája" a római Szent Péter Bazilikában - soha? Ennek egyik lehetséges magyarázata talán az, hogy a Szűzanya a művészi alkotóképesség feltétlen és sértetlen voltát nem akarja sem korlátozni, sem felülmúlni égi csodajellel. Mert az "égi csoda" nem esztétikai (széptani) kategória, hanem maga a túllépés (túlhaladás) a földi dimenziókon. A giccses képek forma és színvilága élővé válik és ekkor már nem giccs. Ez a jelenés-dráma lényege. Földi csillagunk utasaként Isten világszínpada jelenetében látjuk a láthatatlan világ csak hittel felfogható eseményét Nadzsuban, Damaszkuszban, Máriapócson... A természetes vászon és kő anyagot földi dimenziónk felfokozásának is mondhatjuk. A könnyek mágikus könnyek Nadzsuban lerészegített a szentélyben szüntelenül illatot árasztó Mária-szobor. A könny, az illat kegyelmi mámora ez! Az isteninek nincs szüksége arra, hogy az égi csodát az emberi alkotás szépségeivel is fokozza, tökéletesítse. Hiszen az isteni szépség maga a tökéletesség, amelyet a legkiválóbb emberi alkotás sem tud megközelíteni, vagy fokozni. Istennek nincs szüksége emberi segítségre az alkotás területén.

Kalandor eszünk rácsodálkozik erre a természetfelettiségre, amint ezt tették a damaszkuszi arab rendőrök, amikor az ikont a szigorú vizsgálat semlegességét és tárgyilagosságát biztosítandó a nem templomi berendezésekkel díszített rendőrség rideg épületébe egy hétre átszállították. Vagy Nadzsuban, ahol buddhista hitű orvos-kémikus tudósok vizsgálták Szűzanyánk könnyeit, vércseppjeit és az illatozó olajat. - A kíváncsiskodók és a hívők jobbik része valamiképpen még válaszol, hogy az ember a hordozója a látható és a láthatatlan világnak is. És amikor az isteni fény aranymérlegéről lép közénk Mária, és az Istenszülő legtöbbször templomainkban, de néha szegényes otthonainkban is felkeres bennünket, akkor az ámulaton és bámulaton keresztül a láthatatlan világ szeretetére ébreszt, késztet és segít.

c. Miért csak a Szűzanya sírt, és miért nem a jelenéseket előkészítő és kísérő (Fatima, Garabandal) angyalok is?
d. Mi az istenanyai könnyek értelme, hatása korunk emberi társadalmában és a világegyház életében?
Bűnében, perverzitásában és kevélységében a végzet felé rohan az emberiség. Aki a Szűzanya könnyeibe beleimádkozik, haza talál és megnyeri az Isten országába való belépőt. A könnyek a teljeset, az egészet adják. A börtönben az adott erőt a meg-nem-alkuvásukért elítélteknek, hogy könnyeiket nem látták a porkolábok. A könny összeköti Frau Angelica bambinóját és Rubens csodásan megörökített idős édesanyját.
Az evangélisták sehol sem szólnak Mária jelenéseiről, az Istenanya könnyeiről. Közvetve azonban biztos, hogy az egyiptomi menekülésnél könnyezett a Szűzanya. Nem különben akkor, amikor a Gyermek-Jézust Jeruzsálemben elvesztették majd megtalálták, vitatkozva a hittudósok körében. Közvetett utalást találunk a Megváltó földi életének szenvedésteli részleteinél: így a Kálvárián, a Golgotán, az ostoroztatás, a keresztre feszítés döbbenetes látványakor, az istenkáromlás, a kárörvendezés és az átkozódás óráiban. Anya és Szent Fia egymással párhuzamosan szenved. A Szűzanya fájdalmát könnyekben fejezi ki.
A már-már erkölcsi törvényekkel alig irányítható és alig nevelhetőnek tűnő ifjúság és az emberiség idegenkedik az Édesanya prófétai bírálatától.

Sántikálásunkban, csonkaságunkban pótlások után kapkodunk: kéz-, láb-, fogpótlások után, de ami ennél végzetesebb, szomjúságunkat is alkoholos készítményekkel, röviditalokkal, veszedelmes drogokkal enyhítjük, és távolról sem az Élő Vizek gyógyító forrásánál.
A könny a Szűzanya részéről a bűn világának a bírálata. De ígéret is a bűn vezető szerepének felszámolására...
Ismert mariológia-történeti tény, hogy Szűzanyánk - mint előbb mondottuk - nem nagy költőket, bölcselőket, hittudósokat, közéleti vezetőket tisztel meg jelenéseivel, üzeneteivel, nyilatkozataival, hanem a nép legegyszerűbb gyermekeit. Pásztorok, szegény sorsúak, megvakult Saulok és Rozáliák, süket Sasagawák végső fokon az Isten kiválasztottjai.
Ezek ugyanis együgyűségükben semmit sem tehetnek hozzá ahhoz, amit kaptak.
Mivel ezeknek szíve olyan ártatlanságot hordoz, amilyenre az Úr Jézus mutatott rá, amikor azt mondotta: Engedjétek hozzám a kisdedeket!

Az angyalokat is az Ég és a Föld Királynőjének szolgálatára állította be az Isten gondviselő szeretete. Az Úr Jézus akaratából az Istenanyán keresztül szolgálják az angyalok a világ üdvözítését. Ahogyan egyformán képesek személyesnek és személytelennek is mutatkozni, tudnának könnyezni is. Az angyalok a mi világunk lelki kiterjedését is tágítják. E földön élő lelkes és értelmes lények száma 2000-ben minimum 12 milliárd, az emberek és őrangyalok együttese 12 milliárd. Ugyanis 6 milliárd az emberek, amennyi az őrangyalok száma.

Az angyalok részt vesznek az Egyház földi istentiszteleteiben. Résztvevői az örömöknek és fájdalmaknak. Természetesen, mint ahogy az Istenanya, úgy az angyalok sem adhatnak semmit hozzá Krisztus méltóságához és hatóerejéhez, és nem is vehetnek el belőle semmit, csak támogatnak, segítenek minket az evangélium ösvényén.
Az angyalok velünk sírnak és nevetnek. Till Eulenspiegel sírt, amikor a hegyről lefelé ment, mert arra gondolt, hogy fölfelé kell mennie s amikor fölfelé ment, nevetett, mert arra gondolt, hogy lefelé fog menni. - A paradox helyzetekben az angyalok segítenek. A teremtő Isten az angyalok társadalmával népesítette be földi világunkat: ahány ember = annyi angyal, fogantatásunktól halálunkig. Az ember őrangyalával intakt tisztaságban él. És az angyalokkal való sorsközösség az emberben olyan erőket szabadít fel - mert az ember igazában nem mer egyedül élni! -, amelyek az emberi életet gazdagabbá teszik. - Az angyalokkal való együttműködést megtagadó világban, nem akarjuk, hogy amikor elhagyjuk a földet, őrangyalunk legyen lelkünk lelki vezetője.

A hit szellemének pangása, csökkenése, és lassú sorvasztása a világban le nem tagadható tény.
Az egyik francia katolikus folyóirat, a "La Vie" felmérése szerint a nők is tömegesen számolják fel kapcsolatukat az Egyházzal. A 18-34 éveseknek csupán 9 %-a látogatja a vasárnapi szentmiséket. Az ún. gyakorló keresztények egynegyede úgy nyilatkozott, hogy számukra közömbös az abortusz-törvény s a fogamzásgátlás ügyében elhangzott pápai megnyilatkozás.
Kaotikus rohanás a mindent elnyeléssel fenyegető sár- és iszaptenger felé. Gyárkémények korma a lelkeken. Mindenütt vadhajtások. Már a bűnügyi rendőrség sem lát bele a bűnözés sűrűjébe, a nagy útvesztőbe.



Nap helyett felhő

VI. Pál 1972. június 25-én kelt deklarációja megállapítja: Azt hittük, hogy a zsinat után napsugár ragyog az Egyházra, de a nap helyett felhő, vihar, sötétség és bizonytalanság szakadt ránk.
a. Az arab "AL-VADHAT" c. katolikus folyóirat 1974. évi 3. számának 185. oldalán közölte, hogy a világaposztázia (hitehagyás) döbbenetes méreteket öltött. 50000 főre is felugrott! Nincs statisztikai adatunk 2000-ről.
b. A papi hivatások számának drámai csökkenése: Franciaországban pl. 1946-47-ben 15000-ről 1987-re száz alá esett.
c. Anarchia a hittudósok körében (Svájc, Hollandia, Franciaország, Németország).
d. Zűrzavar a liturgiában (istentiszteleti életben).

Nincs döbbenetesebb a megbántott szeretetnél. A szeretet meggyalázása a világrázkódtatás biztos jele. Az erkölcspolitikai összetűzés, a gazdasági, a kiuttalan ideológiai alagút szinte elkerülhetetlen. De atomháború nem lesz! - Mária könnyei gondolkodást ébresztők és valamiképpen katasztrófa-elhárítók is.
A Szűzanya könnyei vigasztalnak is: még minden megmenthető. Menthető a saját bőrünk. Családunké. Nemzetünké. A megszaggatott öreg Európáé és az egész világé is.

A könnyek is az ég figyelmeztetései, utolsó intései!
A könnyek, Mária könnyei, az anyagon túlmutatás és az anyagban megragadás, a túlvilág és az evilág, az Ég és Föld kétsarkúságának áthidalói, egybetagolói. A könny az isteni kegyelmek jelzése. A teológiai racionalizmus Mária könnyeitől elhatárolja magát, hisz a Mária-jelenések nem tartoznak a depositum fidei-hez, a hit letéteményéhez s nem alkotják a tulajdonképpeni dogmatika tárgyát sem. - Valóban a könny sem nem egészíti ki, sem nem folytatja a kinyilatkoztatást. A könnyek teológiai hite nem szorítja háttérbe a kinyilatkoztatás hiteles forrásait és a hit klasszikus tételeit.
Mária profetikus ereje minden kor, minden idők, minden társadalom, keresztény és nem keresztény emberét érinti. A profetikus erő ott a Mária-könnyekben és leírhatatlan női szépségének könnyei megdicsőültségének örök fiatalságában mélyebben angyaliak és misztérium-gazdagabbak, mert szűzi szíve szeplőtelen.


1905. Máriapócs


Szűz Mária pócsi kegyképének harmadik könnyezése. Firczák Gyula munkácsi megyéspüspök vizsgálata megállapítja, hogy 1905 december 3.-tól 19.-ig immáron harmadszor könnyezik a kegykép Máriája.
Tehát folytatódik az 1696. novemberi első könnyezés, az 1715-ös pócsi második könnyezés, melyet gróf Erdődi Gábor egri főpásztor hitelesíti.
Az 1905-ös harmadik könnyezés a kegyelem irányította bazilita szerzetesek gondozásában virágzó szabolcsmegyei görög katolikus zarándokhelyet ismét az érdeklődés középpontjába helyezi, nemcsak az osztrák-magyar monarchia területén, hanem akkor még katolikus Európában is! "Vérzik az eredeti, Bécsbe szállított kegykép szerény másolata!" Állva, térden állva apák, anyák, betegek Mária arcát nézik. Minden hozzá könyörgő úgy látja azt a könnyező arcot, hogy csendben, gyertyafényben napfényben Mária visszanéz hozzá a könyörgőre és csak a könyörgő szavaira figyel.




Az utolsó három századot igazoló hálatáblák, rendkívüli emléktárgyai a természetes ésszel megmagyarázhatatlan testi csodáknak.
Nem gondolunk arra, hogy Máriapócsból hiányoztak a könnyek. De a XVII. század végétől már több, mint 300 évet tesz halhatatlanná a pócsi könnyezés. Ebben a szentélyben szakadatlanul könyörög a zarándoksereg.

Ami igazában hiányzik Pócsból, hogy nem könnyezünk együtt a könnyező pócsi Madonnával, hogy nem sírunk együtt Édesanyánkkal. Ő azt várja tőlünk 2002. magyar viharában, hogy merjük rábízni az igazán nagy ügyeket, a sorsproblémákat. Ő azt várja tőlünk, merjük rábízni második és harmadik évezredünk Egyházának és missziós küldetésű magyar nemzetünknek mélyből gyűrűző minden kínját és fájdalmát, mert minden törekvést, könyörgést, vágyat és kívánságot a zarándokhely Máriája tesz eredményessé és a kereszthordozás keservében is boldoggá.

Könnyező Szűzanyám,
bűnösök menedéke,
könnyeidre kérlek,
eszközöld ki Jézusnál
bűneim bocsánatát;
nyerd meg számomra és enyéimre
Szent Fiad áldását!
Enyhítsd szenvedéseinket,
gyógyítsd meg betegségeinket,
vigasztalj szomorúságunkban,
segíts az erényes életre,
vezess végül a boldog
mennyországba! Ámen.

Ó, könnyező Szűz,
ó, drága Istenanya,
emlékezzél meg rólam Jézusnál,
most és halálom óráján! Ámen.


FORRÁS: Dr. Molnár Gyula - Mária a történelemben. Kiadja a küküllői esperesi kerület Transsylvánia. 2002.
E-könyv




Vissza a tartalomhoz | Vissza a Fő menübe