Jelenések

Keresés

Ugrás a tartalomhoz

sajopalfala

JELENÉSEK ÉS ÜZENETEK > jelenések > Könnyezések

Sajópálfala
Szűz Mária könnyező kegyképének búcsújáró helye


A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisközség Miskolc mellett, a nagyvárostól keleti irányban fekszik a görög katolikus Apostoli Kormányzóság területén.
Az írásos források először 1320-ban említik a Borsod megyei Pálfalvát (a „Pálfala" név ebből keletkezett rövidüléssel).A török hódoltság nehéz évtizedei alatt elpusztult és elnéptelenedett községet görög katolikus ruszinok szállták meg újra. Mint görög katolikus falu a munkácsi görög szertartású püspökséghez tartozott, a gróf Szirmay család tulajdonában.

Az 1700-as évek elején történt (1717. január 6-február 16-ig), hogy a falu
templomában lévő nagyméretű Mária-kép „izzadott és siránkozott, az az, hogy a' boldogságos Szent Szűznek jobb és bal szemén barna, vagy is sötét színű tseppek láthatók valának, és hogy sem a' tsikorgó hidegben meg nem fagytak, sem a' fűtött kályha mellett egész éjjel lévén meg nem száradtak". A könnyezést a helybeli paróchus vette észre és vezeklésre, bűnbánatra szólította fel híveit. A csodás eseményt a görög katolikus püspökség helytartója jelentette levélben gróf Erdődy Gábor akkori egri püspöknek.



Erdődy püspök az ilyen esetekben szokásos hivatalos vizsgálatot lefolytatta, s elrendelte, hogy a képet hozzák el Egerbe, ahol azt „hasonló több képekkel" együtt őrizet alá helyezte. A vizsgálat során tizenhét tanút hallgattak ki eskü alatt, helybelieket és környékbeli lakosokat. A sajópálfalvai tanúk leszármazottai, a Bilasz, Jozefa, Kocur, Viszokay, Csabovszky, Cserni, Popovják, Rácz, Szakács családok tagjai mais élnek a faluban.

A pálfalvai Mária-kép véres könnyezése egyike volt a XVII- XVIII. század fordulóján több helyen feljegyzett Mária-jelenéseknek. E jelenések tartalma nyilvánvaló: a római katolikus és az ortodox egyházak unióját szolgálták, hiszen a részletesebben ismert nyolc magyarországi könnyezés közül négy ortodox, illetve görög katolikus templomban történt (Klátóc = Klokocsó, Máriapócs, Füzesmikola, Sajópálfala).

Az eredeti képet Egerben őrizték 1946-ig, s akkor ajándékozták a magyarürögi (Baranya megye) templomnak. Onnan a jelenlegi paróchus: Figeczky Balázs fáradozásának köszönhetően 1973. október 25-én hozták vissza. Addig a sajópálfalai templomban csak egy másolata függött. A búcsújárás tehát az 1970-es évektől kezd ismét fellendülni.



A templom búcsúja, egyúttal a falu ünnepe pünkösd második napja. 1927-1973 között a Mária-kép búcsúját október 1-én, az Istenszülő oltalmára tartották, 1973-tól kezdve pedig a kegykép hazakerülésének évfordulóján, október harmadik vasárnapján. A jelenlegi görög katolikus templom a XVIII. század közepén épült (1758). A vászonra festett, XVIII. század eleji kegykép festőjét nem ismerjük. Ezen Máriát és a kis Jézust a búcsújáró helyek szokása szerint megkoronázták.
Templombúcsú minden évben Pünkösd első vasárnapján, Máriabúcsú október harmadik vasárnapján van. Júniusban az utolsó tanítási napot követő hétfőn van a tanuló ifjúság hálaadó zarándoklata.



Sajópálfalát csak közúton lehet elérni. Távolsági autóbusszal megközelíthető Miskolcról, a Búza téri autóbusz-pályaudvarról (11 km).

Sajópálfalai Görög Katolikus Egyház
3714 Sajópálfala, Szabadság út 55.
Tel.: 46/329-722



Pálfalai Boldogasszony!

Jóságos oltalmazó, anyai kéz!

Jutalmazd meg Érted állandóan fakadó szeretetünkért a Tehozzád járó buzgó híveidet. Ezer hívőkkel e kép előtt imádjuk a felséges Istent az istenanya nagy tiszteletével, kitől kérjük, hogy ne szűnjön esedezni érettünk bűnösökért, a mi nagy ínségeinkben. Ámen.
(imádság 1863-ból)


Forrás: Barna Gábor - Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon Panoráma, Budapest, 1990.



Vissza a tartalomhoz | Vissza a Fő menübe