Jelenések

Keresés

Ugrás a tartalomhoz

ÚTMUTATÓ

Útmutató

a "lelki beszélgetések", lelki naplók és följegyzések olvasásához.


A karizmatikus eredetűnek tulajdonítható lelki beszélgetések", lelki naplók és följegyzések kiadására és olvasására a következő alapelvek érvényesek:



1. Az Acta Apostollcae Sedis 1966. december 29-i 58/16-ik számában a Hittani Kongregáció közölt egy dekrétumot, amelyet VI. Pál pápa 1966. október 14-én jóváhagyott, s melynek értelmében az Egyházi Törvénykönyv 1399. és 2318. paragrafusait eltörölték.

2. Ezóta az Egyház részéről megengedett, tehát szabad az új megjelenésekről, kinyilatkoztatásokról, jövendölésekről, csodákról, stb. minden kifejezett egyházi engedély nélkül könyveket kiadni, azokat a hívek között terjeszteni, és azokat olvasni, föltéve, ha az ilyen természetű írások nem tartalmaznak szent hitünkkel és a krisztusi erkölccsel ellentétes tanításokat.

3. 1975. márc. 19-én az Egyház ismételten megerősítette a fentebbi két kanon érvénytelenítését azzal, hogy lehetővé tette az ilyen könyvek egyházi jóváhagyás ("Imprimatur") nélküli kiadását és olvasását. Az Imprimatur-ra csak akkor van továbbra is szükség, ha az ilyen kiadványokat a templomok előcsarnokában árusítják.

4. Ha az ilyen kiadványok tartalma, tanítása megegyezik hitünk tanításával - a Szentszék és/vagy a püspök ítéletét tiszteletben tartva -, hihet, vagy kételkedhetik bárki azok természetfeletti eredetében aszerint, hogy kellő tanulmányozás után mi látszik számára valószínűbbnek

5. A jelen egyházi jóváhagyás nem jelenti azt, hogy az e könyvben említett tények természetfeletti eredetéről történne nyilatkozat; egyedül az üzenet és a beszélgetések tartalmára vonatkozik. Csak azt garantálja, hogy nincsen bennük semmi olyan, ami a hittel és az Egyház gyakorlatával ellenkezik; teljesen elvonatkoztatva attól, hogy azok, akik a Nihil obstat-ot és az Imprimatur-t megadták, egyetértenek-e annak tartalmával és a benne foglalt véleményekkel és megállapításokkal vagy sem.

6. A kiadó kijelenti, hogy az ebben a könyvben leírt rendkívüli jelenségek közlésével nem óhajtja megelőzni az Egyház hivatalos döntését, melyet a Kánonjog idevonatkozó előírásai, s különösen a 220. és a 221. paragrafus szerint hoztak meg, és annak mindenkor készségesen alárendeli magát.



Magánkinyilatkoztatások

"Azelőtt Isten a próféták útján több alkalommal és többféle módon szólt. Ebben a végső korszak­ban Fia által beszélt hozzánk" (Zsid 1,1-2). Krisztus, Isten fia, aki emberré lett, az Atya egyetlen, tökéletes és felülmúlhatatlan Igéje. Benne Isten mindent kimond és Istennek Őrajta kívül nem is lesz másik szava. (A Katolikus Egyház Katekizmusa. 65.) Ez az isteni üzenet a nyilvános kinyilatkoztatás, amely minden embernek szól és minden ember számára kötelező, ez az utolsó apostol halálával lezárult. Ennek a nyilvá­nos kinyilatkoztatásnak továbbadása az Úr rendelkezése szerint kettős módon történt: "SZÓBAN: az apos­tolok a szóbeli igehirdetés, a példaadás és az intézmények révén örökítették tovább mindazt, amit Jézustól, szavaiból, tetteiből tanultak, még együttlétük idején, vagy amit a Szemlélek megvilágosító kegyelméből nyer­tek. ÍRÁSBAN: maguk az apostolok vagy a környezetükhöz tartozó férfiak, ugyanazon Szentlélek sugalmazá­sára, írásba foglalták az üdvösség üzenetét". (A Katolikus Egyház Katekizmusa. 76.)

A Szenthagyományon és a Szentíráson kívül "A keresztény századok folyamán léteztek olyan kinyi­latkoztatások, melyeket 'magánkinyilatkoztatásnak' nevezünk. Némelyiküket az Egyház tekintélye is elis­merte, mégsem tartoznak a hitletéteményhez. Ezek szerepe ugyanis nem az, hogy 'javítsák' vagy akár 'kiegészítsék' Krisztus végérvényes kinyilatkoztatását Inkább abban segítenek, hogy ezt mélyebben él­jük egy adott történelmi korszakban. A hívő érzék az egyházi Tanítóhivatal vezetésével képes megkü­lönböztetni és elfogadni azt, ami ezekben a kinyilatkoztatásokban Krisztus vagy szentjei hiteles jelzésé­nek bizonyul az Egyház számára." (A Katolikus Egyház Katekizmusa. 67.)

A nyilvános kinyilatkoztatás befejezése tehát nem jelenti azt, hogy Isten ezentúl már nem közölheti üzenetei, kívánságait bizonyos személyeken keresztül az egyének vagy a közösség javára. Senki sem kötheti meg Isten szavát. De ezek az utóbbi kinyilatkoztatások már nem gazdagítják az Egyház hitét, inkább csak hitélési módot, magatartást közölnek. Ezt mondta XXIII. János pápa 1959. február 18-án a lourdesi jelenések százéves jubileumán a rádióban. " ... non ad novarn fidem deponendam, sed ad hurnanorum actuurn directiones", nem új hit létesítésére, hanem az emberi cselekedetek irányítására. A magánkinyilatkoztatás tehát sem a hitletétemény kiegészítése, sem illetékes, hivatalos magyarázata, hanem inkább valamire emlékezteti az embereket, ami már bent van a nyilvános kinyilatkoztatásban, csak nem vették eléggé figyelembe, mint ahogy egy kivilágítás sem ad semmit egy szobor vagy épület állagához, de kidomborítja annak vonásait. A Mária-jelenések is felhívják figyelmünket egy kinyilatkoz­tatott igazságra, pl. Szűz Mária szeplőtelen fogantatására (Lourdes), vagy valamely isteni parancs tel­jesítését sürgetik, pl. bűnbánatot, imádságot, engesztelést.

Azoknak, akik arra hivatkoznak, hogy az utolsó apostol halálával a kinyilatkoztatás lezárult, ezt üzeni Jézus Valtorta Máriának a neki adott magánkinyilatkoztatásra vonatkozóan: "Ez a mű semmit sem tesz hozzá a kinyilatkoztatáshoz, csak hézagokat tölt be, amelyek természetes okokból és természetfeletti aka­ratból keletkeztek. És ha nekem úgy tetszett, hogy isteni szeretetem képét rekonstruáljam, ahogy a mo­zaik restaurátora a hiányzó vagy elhalványult kövecskéket pótolja és a mozaiknak teljes szépségét vissza­adja, és ha én fenntartottam magamnak, hogy ezt ebben a században, amelyben az emberiség a sötétség és a borzalom szakadékába rohan, tegyem, akkor ti ezt nekem megtilthatjátok?" (Valtorta Mária, +1961, Jézus életéről és szenvedéséről kapott magánkinyilatkoztatások; Der Gottmensch, XII. k. 291. o. Parvis V, Ch, Hautvill.)



Kivel közli Isten vagy Szűz Mária az üzeneteit?

Bárkivel közölhetik. Ez a közlés gratia qratis data, Ingyen adott kegyelem, charisma, mely nem feltételezi a médium életszentségét, rátermettségét, kegyelmi állapotát. Hányszor olvassuk: Éppen téged választottalak ki, mert te vagy a legalkalmatlanabb rá.

Pl. Don Stefano Gobbinak, a Máriás Papi Mozgalom alapítójának Szűz Mária ezeket mondta:

"Téged választottalak Fiam, mert te vagy a legkevésbé alkalmas eszköz erre, így senki sem mondja majd, hogy ez a te Műved, Hogya Máriás Papi Mozgalom egyedül az én Művem legyen, gyengesé­ged által nyilvánítom ki erőmet, semmiséged által hatalmamat." (A Papokhoz, Szűz Mária szeretett fiaihoz. A Máriás Papi Mozgalom II. k, 59, o. 1973. júl. 16.)

Az életszentség lehet kedvező kritérium a magánkinyilatkoztatás valódiságának megállapításá­nál, de nem feltétele annak. La Salette-ben a látnokok nem jutottak a kinyilatkoztatás után maga­sabb életszentségre, bár nagy hatással volt egész életükre az, amit gyermekkorukban láttak és hal­lottak a Szűzanya megjelenésekor. Voltak látnokok, akik később szerzetbe léptek (Bernadett, Lucia), papok lettek, mások viszont a világban maradtak, megházasodtak (Medjugorje).

Mivel a magánkinyilatkoztatás charisma, - az ősegyház példájára - az Egyház hitelesíti, első fo­kon a püspök, felsőfokon a pápa.



Hogyan történik a magánkinyilatkoztatás?

1. Történhet külsőleg, látható módon, jelenés, apparatio formájában (S. Th. 76. a8, a.8.).

Jézus és Mária megdicsőült teste az égben van, tehát lehetséges, hogy látható, testi alakban megjelen­jen a Földön. Amikor pl. Szűz Mária jár-kel, érinteti magát (Labouré Sz. Katalin), kezet fog, játszik a gyere­kekkel, több személy látja Őt a térben mozogni, ilyenkor lehet reális megjelenést feltételezni.

Elhagy ja-e ilyenkor Szűz Mária a Mennyországot? Nem szükségképpen. Tudunk szentéletű embe­rek bilokációjáról is. Miért ne történhetne ez Szűz Mária megdicsőült testével is? A megdicsőült test­nek számunkra ismeretlen lehetőségei vannak. Az sem szükséges, ha Szűz Mária megjelenik, hogy minden jelenlévő számára egyformán láthatóvá legyen.

Lehet valóságos, külsőleg látható fényvetületben, jelképekben mutatkozó, személyes jelenés is.

Pl. Isten az égő csipkebokorban, a csendes szellő susogásában, Szűz Mária jelenléte szobrokban, képekben, valóságos emberi, sőt véres könnyekben (zsidó nőkre jellemző vércsoporttal).

Ezek mind valóságos, külsőleg látható, természetfeletti jelenlétre utalnak. A megdicsőült test jóllehet szellemi módon áthatol fizikai testeken, maga háromdimenziós emberi test marad. Medjugorjéban Maria megérinthette Szűz Máriát. "Ha ránézek - mondta - könnyűnek, lengének látszik, puhának, mint a legfinomabb kelme, de ha hozzáérek, hirtelen szilárd lesz, és ellenállást mu­tat, mintha fém volna." (P. Henri Boulard S. J. Megjugorjei napló. Bp. Szegletkő 38/39. o.)

2. Történhet belső módon,

a.) A fantáziába, a képzelőtehetségbe helyezett képek, szavak által, akár éber állapotban, akár álomban. (Nagy Szent Teréz: A tökéletesség Útja. XXVIII. t.)

Ezeket a látomásokat Isten, Szűz Mária a látnokok képzeletében idézi elő. Tehát nem maga Mária száll le az Égből. A megdicsőült, végtelen boldog Mária a látomásokban nem egyszer szomo­rúnak mutatja magát, sír, más-más öltözéket visel. Maga Jézus sem jön ilyenkor le 'személyesen' az Égből, - a 'gyermek Jézus' látomásoknál pedig éppenséggel nem felejtendő, hogy a 'gyermek Jézus', mint gyermek, ma már nem is létezik.

Mindezek a látomások a látnokok képzeleti világában mennek végbe. Ez nem jelenti (ha valódi lá­tomásról van szó), hogy egyszerű 'beképzelések' volnának. Inkább úgy kell elgondolnunk, hogy eze­ket a benső fantáziaképeket a látnokok úgy értékelik, mintha azok a valóságos életben mennének végbe. Természetesen nem ott mennek végbe, de azért az adott képek vagy hallott szavak származ­hatnak isteni behatásra." (Karl Hahner cikke. IVI. Kurír. 1982, júl. 10, 1. k.)

A képzelőtehetségbe az ördög is behatolhat szavaival, képeivel. Ebből nem következik, hogy a ma­gánkinyilatkoztatások általában megbízhatatlanok. Csak az, hogy igen gondosan meg kell őket vizsgálni. Ha az Istennek egy magánkinyilatkoztatással tervei vannak, akkor gondoskodik is arról, hogy az ne elferdülve kerüljön az emberekhez.

b.) A belső jelenés történhet képek nélkül is, tisztán szellemi módon, a fantázia, az érzékszervek formái nélkül is.

Bai M. Cecília (+1766) a Montefiascone-i Sz. Péter bencés zárda apátnője belső hang formájá­ban kapta a kinyilatkoztatásait az Úr Jézustól. "Állítom, hogy testi szemeimmel semmit sem látok és semmit sem fogok fel halló és szagló érzékemmel. Minden egészen különös módon, a lelkem ben­sejében játszódik le." (Jézus benső élete. I. k. 10. o. Kiadta: Testvéri Szolgálat K. Alapítvány. Eszter­gom. 2501. Pf. 252.)

Don Stefano Gobbi, a Máriás Papi Mozgalom alapítója üzeneteit Szűz Máriától szintén nem az em­beri érzékek révén, hanem "belső szó-tól kapja. "A belső szavaknál nem látunk a szemünkkel nem hallunk a fülünkkel, nem érintünk semmit. .. A belső szavak tisztán érthető szavak, amelyeket az el­fogadó személy úgy fogad, mintha saját szívéből fakadnának és egymással összetűzve üzeneteket adnának ... Vannak eléggé precíz szabályok a hiteles és hamis belső szavak megkülönböztetésére. A hamis belső szavak szándékos csalásra, beteges képzelődésre, sőt az ördög beavatkozására vezet­hetők vissza." (A papokhoz Szűz Mária szeretett fiaihoz. Máriás Papi Mozgalom. II. k. 43-44. o.)

A gyermekek, az egyszerű emberek nem tudják magukat mindig szabatosan kifejezni, a látnok már nem emlékezik rá pontosan. Belejátszhatnak olvasmányai, általa ismert szentképek ábrázolásai, legendás elemek. Tehát a tévedés nincs kizárva, ezért kell a gondos kivizsgálás.



Milyen hittel kell fogadni az ilyen üzeneteket?

A látnoknak magának - ha meg van róla győződve, hogy Isten szólt hozzája -, isteni hittel kell el­fogadnia. Akinek viszont elmondja, aki tehát nem közvetlenül értesül az üzenetről, az csak emberi, természetes hittel fogadja el a látnok szavahihetősége miatt. Itt ugyanis nincs meg a garancia a té­vedhetetlenség mellett, mint a nyilvános kinyilatkoztatásnál, ahol az Egyház tévedés mentesen adja tovább. Aki közvetve, vagyis a látnoktól kapja az üzenetet és meg van győződve a tényről, hogy va­lóban Isten, Szűz Mária szólt, az lelkiismeretében nem tagadhatja az üzenetet, de nem is kell úgy el­fogadnia, mint nyilvános isteni kinyilatkoztatást.



A magánkinyilatkoztatások egyházi jóváhagyása

Mit jelent az egyházi jóváhagyás? A charismák különleges kegyelmi ajándékok, amelyeket Isten nem a szentségeken keresztül ad, hanem a Szentlélek szabadon oszt ki a keresztény élet gyarapításá­ra. Az igazi magánkinyilatkoztatásokat ide sorolhatjuk. Ezek hitelességének elbírálása, az, hogy valóban Istentől származnak-e és nem csalások vagy öncsalódások, az Egyház elöljárói hoz: az illetékes püspök­höz, végső soron a pápához tartozik. (Vö. II. Vatikáni Zsinat. Lumen Gentium. II. 12.)

Az egyházi elöljárók minden vallásos tartalmú szövegről, így a magánkinyilatkoztatás tartalmá­ról ítéletet mondhatnak. Megállapíthatják, hogy a kérdéses szöveg megegyezik-e a hittel és az er­kölccsel, és a megegyezés esetében jóváhagyhatják és ajánlhatják. Ez a jóváhagyás, az „appro­batio", még nem dönti el, hogy igazi magánkinyilatkoztatásról van-e szó. Sőt, amikor az Egyház ilyen magánkinyilatkoztatás nyomán bizonyos ájtatosságot vagy ünnepet engedélyez, még ez sem jelenti annak a megállapítását, hogy itt valóban Isten természetfeletti beavatkozásáról van-­e szó. Az approbatio nem tévedhetetlen a tényt illetően, de lehet a tartalmat illetően. Az egyházi jóváhagyás tehát kimondja: Ez az üzenet nem ellenkezik hitünkkel, lelki haszonnal jár, elfogadha­tó. Pl. kijelenti, hogy Szűz Mária valóban szeplőtelenül fogantatott, a bűnbánat, az engesztelés üdvösséges. De a tényt illetően, hogy valóban Szűz Mária jelent meg és mondta ezt, ebben tévedhet az Egyház. Pl. a régi misekönyvekben február "11-ének címe: "A Szeplőtelen Szűz lourde­si megjelenése", most "A Boldogságos Szűz Mária lourdesi emléknapja". A hivatalos megokolás: "jobban fejeződik ki, hogy az ünnep tárgya Szűz Mária maga, nem pedig megjelenésének történeti ténye". (Calendarlum Hornanurn, Vatikán. 1969. 116. o.)

XV. Benedek (1740-1758), még mint Prospero Lambertini, a szentté avatásról szóló (az V. Lateráni, 1516 és a Trentói Zsinat, 1563 alapelvei re épített) korszakalkotó munkáiában (De servorum Dei ... lib, II. c. 1"1.) ezeket írja: "Tudnunk kell, hogy egy magánkinyilatkoztatás egyházi jóváhagyása nem más, mint gondos vizsgálat után adott engedély arra, hogy a kinyilatkoztatás a hívek oktatására és lelki hasz­nára közzétehető. Ha az ily módon jóváhagyott kinyilatkoztatásnak nem is adható meg a katolikus hit­nek kijáró elfogadás, mégis megilleti az emberi hit szerinti elfogadása az okosság szabályai szerint, (Assensus fidei humanae iuxta prudentiae reuulas.) Eszerint az ilyen kinyilatkoztatások valószínűek és a jámbor szív számára hihetők." Tehát az egyházi jóváhagyás tulajdonképpen a kinyilatkoztatás tartalmára vonatkozik, nem pedig a kinyilatkoztatás tényére. Aki a tényt tagadja, pl. hogy Szűz Mária Lourdesban megjelent, nem vét a katolikus hit ellen, legfeljebb az engedelmesség és az emberi okos­ság ellen, mert az Egyház csak igen alapos vizsgálat után hagy jóvá egy magánkinyilatkoztatást. Aki viszont Szűz Mária szeplőtelen fogantatását tagadja, már a hit ellen vét. Az Egyház nem győz minden magánkinyilatkoztatást megvizsgálni és jóváhagyni. Nem is az egyházi jóváhagyás által lesz a magánki­nyilatkoztatás igaz, hanem az Egyház a valódi magánkinyilatkoztatást hagyja jóvá. Tehát egy még nem jóváhagyott magánkinyilatkoztatás is lehet igaz.



Milyen legyen a magatartásunk a jelenésekkel kapcsolatban, amelyekről az Egyház még nem nyilatkozott?

Elővigyázat, tartózkodás, tisztelet, semmiképpen sem gúny vagy leszólás. Az Egyház nagyon óvatos a jelenések megítélésében, sokszor csak évek múlva nyilatkozik meg. A XX. században kb. 300 különböző helyen jelent meg a Szűzanya. Ebből kb. 30-ról jelentette ki, hogy természetfeletti jellegük nem igazolt. Alig tizet hagyott pozitíve jóvá. (Pl. Fatimát, Trefontánát. Beauringot, Banneuxot, Siracusát.) *(2001. évig - webszerk. megjegyzése)



Magatartási végletek

A negatív oldalon

1. Van, aki eleve tagadja a magánkinyilatkoztatásnak a lehetőségét is, és csalásnak, önámításnak, hisztériának minősíti. Erre azt feleljük: aki hisz Istenben, az tudja, hogy Isten szavát nem lehet meg­kötni, ott szól, ahol akarja, és annak szól, akinek akarja. Miért jelenik meg főként nőknek, gyermekek­nek? Ezt Tőle kellene megkérdezni. Aquinói Szent Tamás úgy véli, mivel a nyilvános kinyilatkoztatást az Úr az apostolokra, férfiakra bízta, a nőket, gyermekeket a magán kinyilatkoztatással kárpótolja, no meg - mondja - a nők, a gyermekek egyszerűbbek, alázatosabbak.

2. Van, aki a jóváhagyott magánkinyilatkoztatásból is csak ezt fogadja el: Tartalma nem ellenkezik a hittel, erkölccsel, különben sincs szükség rá, minden fontos dolog bent van a Szentírásban és a Szent­hagyományban. Magánkinyilatkoztatás nélkül is lehet az életszentségre jutni.

Ezekre először azt feleljük: ez igaz, de lehetnek Istennek egyéb tervei is, pl. egy ünnep, az Úrnap be­vezetése, egy új rend alapítása, valamely hitigazságra való felhívás, megtérésre, bűnbánatra, engesz­telésre való buzdítás.

Második válaszunk: csodálkozás. Csodálkozunk azon, hogy ma, amikor már protestáns körökben is felfi­gyelnek a gyakori Mária-jelenésekre, egyes katolikus hívek mereven elzárkóznak még a jóváhagyott kegyhelyektől is. Egy protestáns szerzőt idézek "És mi, evangélikus keresztények, előítélettel és elfogultan mehet­nénk-e ezek mellett a dolgok mellett anélkül, hogy megállnánk, és komolyan megvizsgálnánk őket? Nem lenne számunkra veszélyes ilyen magatartás? Nem vennénk magunkra ezáltal rettenetes felelősséget? Ha egyszer Mária megjelenik és szól a világhoz, az kizárólag Isten akaratából történhatik. Nem volna végzetes tévedés, ha elzárkóznánk előle?" teszi fel a kérdést az evangélikus szerző, (Karl Pausperl S. J. Marianische Zeit u. technische Welt. Herder. Wien. 1970.9-"10. o. Idézve az "Una Sancta" folyóirat 1959.)

A pozitív oldalon

Valaki túlságosan hiszékeny, csodavárásból, kíváncsiságból mindent elfogad, ami neki tetszik. (II.Vatikáni Zsinat. Lumen Gentium Vll. 67.) Ne kívánjunk magunknak jelenéseket. Ez hiúság vagy felelőtlen tudatlanság jele lehet.

A helyes középút

Mint láttuk, elővigyázat kell. Persze vannak jelek, amikből eleve meg lehet állapítani a hamisságot, azt, hogy nem isteni eredetről van szó. Ha kétes, komolytalan, nevetséges dolgot állít, ha engedetlen­ségre, ellenállásra hív fel az egyházi hatósággal szemben, ha hit- és erkölcsellenes dolgot mond.

1. Lehet, hogy a látnok, jóhiszemű tévedésben is, hozzátesz valamit olvasmányaiból látott szentképekből, megtoldhatja a kapott üzenetet élénk fantáziájával is, beleviheti vágyait valami neki tetsző áhítatosságra vagy politikai elgondolásaira vonatkozólag. Az ördög is beleszólhat, hiszen bejuthat képzelőtehetségünkig, felgerjesztheti érzéki vágyainkat is, ellenszenvet támaszthat bennünk az áldozatok vállalásánál is.

2. A meghirdetett büntetések mindig feltételesek akkor is, ha ez a szövegből nem tűnik ki. A bünte­tések megüzenése az emberek megjavítását célozza. Tehát a Drohbotschaft is mindig Frohbotschatt, a fenyegetés is mindig örömhír, javunkat szolgálja.

3. Ha Isten vagy Szűz Mária ígéretet tesz: ha ezt vagy azt megteszed, akkor elnyered az örök üdvös­séget, ez mindig feltételezi az őszinte megtérést, a bűnbánatot.

4. Jó jel: ha Isten, a szemek tiszteletére, imára, bűnbánatra, alázatra, engedelmességre, a szentsé­gek vételére buzdít az üzenet. "Gyümölcseitekről ismeritek meg őket." (Mt 7,16,) Jó jel a látnok testi-­lelki integritása, ha szavahihető, békés természetű, kedves, alázatos, ha nem a saját dicséretét, szerep­lését keresi, ha háttérben kíván maradni, nem keresi, nem tűri, hogy családja anyagi haszonhoz jus­son, ha az illető maga is buzgóbb lesz a jelenés után.

A kísérő csoda jó jel, de nem feltétlenül szükséges. Igen jó jel, ha megtérések, gyónás, áldozás, lel­ki megnyugvás a jelenések gyümölcse, ha a jelenések helyét főként buzgó zarándokok és nem kíváncsi turisták keresik fel.



Magatartásunk az egyházi döntés után

A magánkinyilatkoztatás kivizsgálására első fokon a látomás helyének püspöke illetékes, felsőbb fo­kon a pápa. Ha a jelenés tartalma megegyezik hitünk tanításával és az előbb említett pozitív jelek is javasolják a hitelességet, a püspök jóváhagyhatja a jelenést. Ebben az esetben a püspök ítéletét tisz­teletben kell tartani. De a tényt illetőleg, hogy valóban Szűz Mária üzente ezt vagy azt, - ha komoly okom van rá, vagyis ha kellő tanulmányozás után nem látom valószínűnek a tényt, fönntartással élhe­tek, de propagandát nem fejthetek ki ellene, ez engedetlenség lenne. A püspök engedélye nélkül a je­lenés helyén kápolnát építeni, ott misézni, nyilvános zarándoklatot odavezetni, újfajta ájtatosságot be­vezetni nem szabad.

Ha a püspök nem hagyja jóvá a jelenést, ez két módon történhetik. Az első esetben kijelenti: "non constat", vagyis a jelenés természetfeletti jellege nem igazolt. Ez történt Heroldsbachnál, Garabandálnál, San Damianonál, Montichiarinál. Ez a püspöki döntés újabb, kedvező adatok után revideálható. Tudomá­som szerint eddig Róma egy esetben revideálta álláspontját, Trefontánéval kapcsolatban. A "non constat" esetében az egyházias érzés azt kívánja, hogy nyilvános zarándoklatokat ne tartsunk. Privátim min­denki mehet oda, mondhat az Egyház által jóváhagyott imát, pl. rózsafüzért, litániát.

A második eset: az Egyház ítélete negatív, vagyis tiltó. Itt természetfeletti jelenségről nem lehet szó, mert hit- és erkölcsellenes, vagy komolytalan üzenet. Ebben az esetben a hívőnek nem is szabad odamennie, nem agitálhat mellette.

A jelenések tanulmányozásáról bárki adhat ki könyvet, nem kell hozzá egyházi cenzúra. A templom elő­csarnokában csak egyházilag jóváhagyott könyvet szabad árusítani. (L'Osservatore Romano.1975. IV. 24.)



Összefoglaló statisztika

VI. Pál "Signum magnum" kezdetű körlevelében (1967. V. 24. 22-23. sz.) ezt írja: „Szilárdan és vilá­gosan áll előttünk, amit a napjainkban újra meg újra ismételt megállapítás jelent: korunkat joggal Mária korszaknak lehet nevezni, mert Urunk kegyelme révén ma a keresztény nép széles rétegeiben mélyeb­ben megértik Szűz Mária gondviselésszerű hivatását üdvösségünk történetében. Korunk Máriás kor­szak, napról napra világosabb, hogy az embereknek Istenhez való visszatérésének útja Márián keresz­tül vezet, hogy Mária bizodalmunk támasza, biztonságunk záloga és reményünk szilárd alapja.” (A. M. Wei gel: Vertrau auf die Mutter. Verlag St. Greqortushaus, Altöting.1975. 235. o.)

A német nyelvterületen ezt a kort Marianische Endzeit", a franciáknál "Apokalypse Mariale" , az ola­szoknál Epoca Mariana" névvel illetik.

Nehéz a Szűzanya megjelenése számának és megjelenése helyeinek pontos adatait megadni, külö­nösen akkor, ha az elmúlt századok jelenéseit is figyelembe vesszük. Pontosabb adataink vannak az utóbbi időkről. így pl. 1830-tól (Párizs, Labouré Katalin) a Medjugorje-i jelenésekig, 1981-ig, Szűz Mária több helyen, összesen kb. 1000 alkalommal jelent meg a Földön, egy vagy több személynek. A Medjugorje-i jelenések napjainkban is szinte naponta ismétlődnek.

Elérhető adatok alapján (vö. Robert Ernst: Lexikon der Marienerscheinqunuen. Markus Verlag. Bel­gium. 1985.) Szűz Mária az első keresztény évezredben összesen kb. 25 helyen jelent meg. Nysslusi Szt. Gergely már a IV. században Mária-jelenésről beszél. A második évezredben összesen kb. 600 különböző helyen jelent meg a Szűzanya, Ebből 1500-ig kb. 100 helyen, 1500-tól napjainkig kb. 500 he­lyen. Ebből a XIX. században 90 helyen, a XX. században 300 helyen, a legtöbbször 1945 után. Szűz Mária sokszor sírt, többször véres könnyeket hullatott. Az összes Mária-jelenések (kereken 600) fele a XX. századra esik.

A Mária-jelenések helyéről, de nem számáról szóltunk, Számuk meghaladja a 10 000-et.



Mi ezeknek az üzeneteknek a tartalma?

Itt nem teszünk különbséget jóváhagyott és még nem jóváhagyott, de elfogadható üzenetek kö­zött. Az első évezredben: segítség, gyógyítás, kápolna-, templomépítés. A második évezredben ele­inte szintén ezek szerepelnek, de hozzájön: imára, vezeklésre, rendbe való belépésre, rendalapításra való felszólítás. A XIX. században, de főképpen a XX. században, ott is a második világháború utáni időben, gyakori a büntetéssel való fenyegetés, ha az emberek nem térnek meg. Mi e két utolsó szá­zad üzenetei tartalmának közös nevezője? A világ bűnbe merült, vasárnapok és ünnepnapok, szent­ségek elmulasztása, káromkodás, hitetlenség, erőszak, anyagiasság, erkölcstelenség, abortusz, ... Isten ezért - a megtérés érdekében –különböző csapásokkal akarja észhez téríteni, megtéríteni az embereket. Tehát ajánljuk fel magunkat Szűz Mária Szeplőtelen Szívének, imádkozzuk a rózsafüzért, engeszteljünk. Ezzel a csapásokat biztosan megrövidíthetjük, enyhíthetjük, és sok ember megmentését, üdvét szolgálhatjuk. Bűnbánó, alázatos lélekkel bízzunk Isten irgalmában és Szűz Mária Szeplőtelen Szívének győzelmében!



Fatima idôszerűsége



II. János Pál pápa a két fatimai pásztor gyermek, Francisco és Hyacinta boldoggá avatásakor (2000. V. 13.) elhatározta a 3. fatimai titok nyilvánosságra hozatalát. Ezt ugyan azon év június 26-án Sodanobí boros-államtitkár megis tette. A még élő harmadik fatimai látnok, Lucia nővér ezt látta a harmadik titokban: „Mi asszonyunk balján, egy kicsit magasabban, angyalt láttunk, bal kezében tüzes kard, amely szikrázva lángra lobbant, és úgy tűnt, fel akarná gyújtani a világot. De kialudt azzal a ragyogással érintkezve, amely Miasszonyunk feléje nyújtott jobb kezéből áradt. Az angyal jobb kezével a Földre mutatott, és erős hangon mondta: „Bűn bánat, bűnbánat, bűnbánat!”

Ratzinger bíboros szerint az események, amelyekre a harmadik titok utal, amennyiben egyes történésekről van szó, ma már a múlthoz tartoznak. De a bíboros egyben kijelenti, hogy az Egyház nem rendel el semmiféle magyarázatot, szabadon hagyja, ki hogyan értelmezi a harmadik titkot.

Don Gobbi, a Máriás Papi Mozgalom alapítója és prof. Ivan Pojavnik, Szlovénia országos felelőse szerint tévedés azt állítani, hogy a harmadik titok már beteljesedett, s hogy Fatima lezárt esemény, a múlthoz tartozik.

A pápa, a püspökök, a papok, a szerzetesek és a hívek vértanúsága még előttünk van. A Szűzanya már a nyilvánosságra került második titokban beszél a jók szenvedéséről, több nemzet elpusztulásáról. A harmadik, nyilvánosságra hozott titok nem fenyeget, nem beszél katasztrófákról, büntetésekről, de nem is zárja ki ezeket. Egyszerűen nem tárja fel a jövőt. Kérdezzük: bekövetkeznek?

A Szűzanya több más jelenésnél is üzenetet hagyott számunkra; kéri, hogy imádkozzunk, engeszteljünk korunk bűnei miatt. A végtelenül szent és igazságos Isten különféle csapásokkal, megpróbáltatásokkal észhez akarja téríteni, megtéríteni, meg menteni az embereket.

A megjövendölt megpróbáltatások mindig feltételesek: ha meg nem javultok. A buzgó hívek imái, engesztelése meghozhatja a megpróbáltatások enyhítését, megrövidítését, elmaradását. Megjavul az emberiség? Megszűntek a csapások? Nagyon is aktuális még a fatimai angyal erőteljes felszólítása a bűn bánatra.

De nézzük a dolgot Isten oldaláról. Ő nem csak igazságos, hanem végtelenül irgalmas is.

A pápa szentté avatta Fausztina nővért, és Fehérvasárnapra elrendelte az Isteni Irgalmasság ünnepét.

Fausztina nővér az isteni irgalmasságról üzenetet kapott az Úr Jézustól: Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább megakarom gyógyítani. Is merjük a képet: Jézus megmutatta övéinek kezét és oldalát, mindenek előtt Szívének sebhelyét, ahonnan az irgalom fakad és az emberiségre árad. Ebből a Szívből Fausztina nővér két fény sugarat lát, amely megvilágítja az egész világot, a harmadik évezred útját.

A pápa Krakkó mellett felszentelte az Irgalmasság templomát. Ebben magyar kápolna is van, a lengyel-magyar közös szentek képeivel.

A penitencia és az irgalom hozza meg Szűz Mária Szeplőtelen Szívének a győzelmét!



2002. augusztus Dr. Erdős Mátyás

A Máriás Papi Mozgalom magyarországi felelőse



Nihil obstat. Imprimatur

Dr. Erdős Mátyás 1975/2002.

censor dioecesanus Dr. Paskai László

bíboros, prímás

2002. november 11.



FORRÁS: szerk.: Kőbán Ferenc: Jézus és Mária sír. Stella Maris Alapítvány Budapest, 2004.


Vissza a tartalomhoz | Vissza a Fő menübe